Villa Negra - A nappali

Újra a Homokkerti felüljáróhoz vezető átjárónál vagyunk. Most a másodiknál. Ez sokkal szebb az elsőnél. Ez a hall, innen nyílnak a hálószobák, ahol a hajléktalanok hajlékról álmodnak. A földön látható foltok húgytól származnak, a mindenhol fellelhető ürülék bemutatását a következő alkalomra hagyom. A falnál látható fémlemezek a hálószobák leszaggatott bejáratai. Sajnos nem vittem magammal semmilyen orr alá kenhető kenőcsöt, így a bűz miatt ennyit tudtam kattintani. A héten gázmaszkban újra megyek. Akkor készítek majd néhány képet a falakat díszítő alkotásokból is. Milyen jó, hogy rendőrkapitányunk a belvárosból kiszorítja a hajléktalanokat. Pár percre a belváros határát jelző táblától ilyen szép helyeken lakhatnak, a bennszülöttek nagy örömére.

A hely, ahol a madár nem, csak patkányok és debreceniek járnak...

Méterhiány

Tipikus balkáni-helyi hírt láthattunk a Debrecen Televízión. Egy utca nyomora is lehetett volna a címe, a nyomtatott változaté nem az volt, hanem a sokkal hétköznapibb "Járhatatlan utca". A hétköznapi jelző sajnos tökéletes a szituáció jellemzésére. Városszerte utcák tucatján süllyedhet sárba és kátyúba a gyanútlan polgár. Gyakorlatilag járhatatlan, kocsival közlekedni szinte lehetetlen. Tankkal talán, de kinek van arra pénze?

Mesék Ketrecenből - A Faszernyeteg

Hó vót, hó nem vót, vót egy Berodalom, annak meg egy kerála. A Berodalom szípen gyarapodott, hozták is, vitték is a pízt. Hogy hunnan, ki tuggya? Vót, amire a Kerál kőteni akart, nem vót, amire nem. A pógárok jómódban vótak, teet tőtikére meg Berodalmi Tíví elűfizetésre, oszt jónapot. Ecce híre gyütt a palotába, hogy egy ménkű szernyeteg lúg egy fárú, ippig a Nagy Híd alatt. Fehír oszt kít feje van. Ennek fele se trífa, hejába esik kévül a Beevároson a Nagy Híd, meges csak a Berodalom rísze. A Kerál magáho entette nemeseit, tanácsnokjait, zótánnyait.

Gettómesék I.

Mosolygós reggel