Szakály: a körutakról

Az előző poszt alatt futó hozzászólások között felmerült egy remek kis szösszenet amit úgy éreztem muszáj külön posztban megörökíteni, mivel amúgy nem valószínű, hogy minden idetévedő elolvasná:


"Nem véletlen, hogy csak mostanában kezdtek említeni körutakat Debrecen kapcsán. A fityesz előtt Debrecen közlekedése fastruktúrára épült. A gyökere a Nagyállomáson volt, a törzse a Piac utca a Péterfia és folytatása. Ebből ágaztak le az elosztó vastag ágak.
Mivel volt egy rakás eladatlan térburkoló köve a fityesz közeli kőbányának, Salajos megálmodta, hogy a Nagytemplom előtt sétálóutca lesz (az ott lakók nagy örömére többnyire színvonaltalan színpadi ricsajokkal), körötte pedig körutak.
A logika úgy kívánta volna, hogy akkor kialakítják a körutakat, majd azok forgalomba való helyezése után lezárják a főterünket és lesétálókövezik. Salajos viszont nem bajmolódott az előkészületekkel. Megszüntette a gépjárműközlekedést a város legfontosabb pontján, anélkül, hogy annak kiváltásáról gondoskodott volna. Ez olyan, mint amikor Nagy Sándor átvágta a gordiuszi csomót a kardjával.
Vezérünk döntése óta reggel és délután Kósa tér körüli permanens össznépi forgalmi dugás zajlik a csonka körútjainkon. Nem épült meg a várost elkerülő körgyűrű. A Nyíl utca szélesítése nem történt meg, mert a városnak nem volt pénze a környező telkek kisajátítására (bezzeg gigaplázára, el-uszodára, demodemre, sportcsarnok melletti sportcsaknokra, műv.központ helyén új műv.központra, berendezés nélküli új színházra volt pénz, vagy inkább hitel).
A kis körutat 10 év késéssel kezdik majd el építeni a leghülyébb módon: a közepén kezdik el.
A mélyen (nem magasan) tisztelt városvezetés kap tőlem ezért egy nagy nullást az ellenőrzőjébe október 3-án."