Kölyökkorunkban sokat járkáltunk együtt. Már akkor bele volt hülyülve a színház világába. De gondolta a fene, hogy ez lesz belőle. Egy mondata megragadt bennem. Nem különleges mondat volt, nem a későbbi (mai) zsenigyerek beszélt belőle, nem akart el sem gondolkodtatni vele. Csak úgy mondta, két slukk cigi között, amit úgy szívott, hogy közben résnyire szűkült a szeme.
