Fekete Bika

Kikapcsolták a Bika áramellátását. Az E.ON nem tiszteli a szimbólumokat. A Bika pedig az. Olyan mint a Nagytempom. Mindenki tudja ha szóba kerül: Debrecen. Arany nevét egyébként a cégérről kapta, ami most is ott díszeleg bejáratánál. A Bika pedig nem a debreceni mentalitásra utal, hanem Bika János néhai polgártársunk telkére, amit a város a XVII. század végén vásárolt meg. Hol van az egykori ragyogás? Szerda éjjel éppen nem lehetett látni, mivel nem volt villany. E.ON. E.OFF.

A működtető Cívis Hotels Zrt. már tavaly év vége felé hatalmas bajba került. Fizetőképessége gyakorlatilag a nullához közelített. A cég csődvédelmet kért, hogy megússza a felszámolási eljárást és a hitelezők hirtelen rohamát. Ezzel kapcsolatban itt olvasható érdekesség.
Hiába nyertek uniós pályázaton felújítási összeget, képtelenek voltak használni: hiányzott az önrész.

Csődbiztos érkezett végül az egykor víg napokat látott szálloda megmentése érdekében. Nem úgy látszik, mintha sokra ment volna vele. Tartozásokat egyenlítettek ki ugyan, de már akkora volt a baj, amit a jelek szerint nem lehetett egyik napról a másikra orvosolni. Az E.ON a közel 30 milliós tartozást elégelte meg. (A Távhő is befenyegetőzött, de hétfőig még biztosan nem fagyasztják le a Bikát.) Pedig részletfizetésre is adott lehetőséget, de azt sem tudták teljesíteni. Így megtette a legdrasztikusabb lépést: kikapcsolta az áramot a Bikában. Ezt is megértük. Ezt a szégyent.

Valamit nagyon rosszul csináltak, ha ennyire nem tudtak mit kezdeni a saját üzletükkel. Ja, a válság. De nem csak az. Városunkban nyakra-főre épülnek az új szállodák. Legutóbb éppen a Huszárlak tanyát avatták. Ez betett a Bikának, mondja Hupuczi László vezérigazgató, nem tudták tartani a lépést. Apró fricska oda, nagy pofon vissza. Az utca népe meg sutyorog, suttog. Belül. Csendben. Hogy itt szándékos elhanyagolásról van szó. Mint a nagyerdei színpadnál. Hogy 'áron alul' értékesíteni valamit, az nem azt jelenti, hogy valakik legbelül ne járnának nagyon jól vele. Kótya a vetye?

Pedig micsoda divat volt egykor a Bika! Széchenyi, Vörösmarty, Deák Ferenc, Móricz voltak visszatérő vendégek, Bartók játszott a ma róla elnevezett teremben, Nagy Imre itt kanalazta bajsza alá a húslevest, de még Kohl kancellár is megpihent a falak között. A Bikában ebédelni sikk volt valaha, nászutasok villogtak az ott töltött mézeshéttel. Legendák jártak benne és róla. Még Pesten is büszkén vetették oda: a Bikában szálltam meg!

Szálloda az Arany Bikához

Ma? Ma már minden más. Videómegosztókra tettek fel felvételeket hulló vakolatról, ablakok siralmas állapotáról, szegényszagról. Van utazási blog, amely minden sértő szándék nélkül, de eltanácsolja a turistákat a Bikától. Volt olyan zenekar tavaly, amit ott szállásoltak el a turné debreceni állomásán. Fél óra múlva követelték az átköltöztetésüket. Megtörtént. A többi vendéggel is, szerda éjjel. Mindenkit áthurcoltak másik hotelbe. Vaksötétben nem jó bikázni. Bizonyára jó hírét viszik majd ők is a helyi vendéglátásnak.

A problémát ma megoldják. Kifizetik az áramszámlát. Hirtelen lett pénz, egy nap alatt. Legalábbis ezt mondja Hupuczi László. Meg hogy előrehaladott tárgyalásokat külföldi befektetőkkel. Ezt mondta akkor is, amikor csődvédelmet kért. Milyen befektetőkkel? Pontosan nem tudni, csak a pletykákra és néhány sajtónak odalökött szóra lehet támaszkodni. Talán orosz. Talán kínai. Talán talján. Talán angol. Talán mindegyik, vagy egyik sem. Bánja a fene, de inkább essen bele. Nem ragyog már az arany, fekete lett a Bika, szürkül a város.

Fisher-MagNet-Szélesnyelv