Padlógázzal

Kósa Lajos kampányra időzített, de kétségtelenül népszerű javaslatokat ismertetett sajtótájékoztatóján. Lesz még egy pár ilyen, kellenek is erre az időszakra. Olyan javaslatok ezek, amelyek 'népvágyat' tükröznek, és alkalmasak újabb voksok megszerzésére. Most az ötletelés ideje van, a szavaké. Utána jön el a cselekvésé, szavak nélkül. Az lesz az igazi átalakulás.

A családi pótlékra vonatkozó javaslat, amely szerint csak az a szülő kaphatná a juttatást, aki iskolába járatja gyermekét, nem új ötlet. Már az első (előlegezzük meg a másodikat) Fidesz-kormány idején is próbálkoztak hasonlóval. Persze átláthatlan kudarcba fulladt a dolog.

A tanárok elleni erőszakos cselekmények büntetésének súlyosbításának szükségszerűsége nem is kérdés. Az egész jogalkalmazást újra kellene gondolni, a legszigorúbban betartatni. Ezért imádni fogják Lajost, habár az ötlet szintén nem az övé.

De a harmadik a legjobb. Kósa a jogosítvány megszerzését feltételekhez, pontosabban a nyolc általános megszerzéséhez kötné. Előzményként elmondta, hogy a legutóbbi adatok szerint a magyar lakosság 17 százaléka nem végezte el a nyolc általánost. Ez egy-egy korcsoport 10-15 százalékát érinti. Hozzátette: ezek az emberek „született” munkanélküliek, funkcionális analfabéták, akiket ez akadályoz abban, hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek.  Indoklásában kifejti: a dokumentum megszerzéséhez elsősegélynyújtás és műszaki ismeretek is kellenek, amelyeknek alapja a biológia és a fizika. Ezeket a tárgyakat csak 7-8. osztályban oktatják.

" ha általános iskolai végzettséghez kötnék a jogosítványt, akkor erősödne az alapoktatás presztizse.

Nincs olyan érv, amellyel ezt meg lehetne támadni. Annyira jól hangzik. A funcionális analfabetizmus fogalma igen tág. De jól cseng. Kósa javaslata nyitott kapukat dönget. Igazi kampányfegyver, olyan, mintha azt mondaná: a zsíros önkormányzati állásokat tudás, tapasztalat, és ne személyes kapcsolatok révén kapják meg a pályázók. Nem, nem olyan. Az tiszta, világos és kivitelezhetetlen.

Kósa nyilván meggyőzött most néhány bátortalant arról, mely pártra adja le szavazatát. Apró csata a nagy háborúban. Ennek kapcsán jutott eszembe egy egyszerű kampányfogás, amit most ingyen és bérmentve nyújtok át neki.

Látva az elmúlt évtizedekben a kormánypárti és ellenzéki képviselők felszólalásait, javaslatait, beadványait, egyszerű leképzést ajánlok a pártok figyelmébe.

Valaki kezdjen el kampányolni az országgyűlési képviselők mandátumszerzésének alapvető feltételeiről is. Kósa lajos is megtehetné, frakciója bizonyára mellette állna. Ebben a javaslatban szerepelhetne, hogy országgyűlési képviselő csak abból lehet, aki:

bizonyítottan rendelkezik felsőfokú végzettséggel

minimum egy felsőfokú nyelvvizsgával

legalább a vagyonbevallását ki tudja saját kezűleg tölteni, alapvető helyesírási és egyéb hibák nélkül

minden évben forintra pontosan el tud számolni a költségtérítésével, erről sajtótájékoztatót tart, természetesen számlákkal alátámasztva mondandóját.

Egy ilyen javaslat nagy sikert hozna. Legalább akkorát, mint ez a három. Ki lesz az a bátor, aki megteszi? Nézve az elmúlt évek mélyrepülését a parlamenti munkafolyamatok tudást feltételező tudatlanságát, soha nem volt ennyire időszerű. Hiszen az utóbbi időkben látottak és hallottak alapján a képviselők 75-80 %-a „született” alkalmatlan, megélhetési politikus, funkcionárius analfabéta, akit saját hatalma akadályoz abban, hogy a társadalom hasznos tagja legyen. Hozzátehetné a bátor: 'ha ilyen feltételekhez kötnék a parlamenti jogosítványt, akkor erősödne az országgyűlés presztizse.'

Ha már funkcionális analfabétákat emleget a polgármester, nem kell messzire mennie. Nézzen szét szűkebb környezetében is. Hiszen az önkormányzati 'funcikról' még nem is szóltunk. A többi csak szép porhintés, amiről eszembe jut drága, néhány elemit végzett dédnagymamám mondása: amit nem tudok, azt én meg nem csinálom.

Ettől még Kósa Lajos jól kampányol, dudálva, padlógázzal. Meg is lesz az eredménye, aztán minden megújul majd, és marad a régiben.