Ellenszenvem nem nekik szól, hanem a lélektelen környezetnek. Ezt európai színvonalnak nevezik. Azok, akiknek az a dolga. Nekem egy káposztaszagú jégverem jut eszembe róla.
Ha tehetem, nem is megyek a debreceni piacra. Néha betévedek. Olyankor igyekszem a lehető legtöbb dologgal megtölteni a hátit, nehogy valamiért vissza kelljen mennem. A múltkor is így jártam, nem sejtve hogy már reggel lenyelem az egész napi idegadagot. Az új piac belső kialakításánál az egyik legszembeötlőbb dolog az asztalok egymáshoz zsúfolása. Nem lehet tudni hol végződik az egyik kofa placca és hol kezdődik a másiké. Ez régen is hasonló volt, de mintha átláthatóbb lett volna. Ha nincs ott az egyik kereskedő, két árusító helyét könnyen egynek nézheti az ember. Paradicsomot akartam venni egy hosszú asztalnál, ami mögött egyetlen pofa állt. Leszakítottam egyet azokból a kis zacskókból, amik a rekeszek előtt lengedeznek. Fogtam és nekiálltam paradicsomot pakolni bele vagy fél méterrel arrébb.
A fiatal, borostás képű pasinak kidülledt a szeme az asztal mögött. Az nem az enyém, baszod! -ugatta. Nem is értettem mire mondja, csak aztán kapcsoltam, hogy az asztalra mutogat, ahonnan a paradicsomot szemezgettem. Az már egy másik termelő placca. Csak a tulajdonosa nem volt sehol. Talán WC-re ment. De még akkor sem volt világos, miért baszodozott és dühöngött. Jó, mondtam, nem gond, megvárom a tulajt.
- De ne az én zacskómmal, baszod!
Az állat a nem tudom hány filléres zacskója miatt kezdett el agyinfarktust kapni. Megértem ha ideges, nagy érvágás lehetett neki. Vagy azt hitte hogy szándékosan akarom felbosszantani. Még mindig dülledt a szeme, a szája pedig remegett, annyira ideges volt. Egy hülye zacskó miatt. Visszaadom, próbáltam békülni, de éppen az ellenkező hatást váltottam ki vele.
- Ne add vissza, baszod! Most mán ne add vissza! Ezt csinájjátok mind!
Nem tudtam, kivel vettek egy kalap alá, ki az a mind, akivel ezt csináljuk, de nagyon ideges lettem. Nekem senki ne baszodozzon csak úgy, mert rossz napja van. Én sem teszem. Szépen lennénk, ha egyszer én is azzal mennék a piacra: basszál már hozzám egy kiló krumplit, te köcsög! Pedig én hagyom ott a pénzt. Ezt szóvá is tettem az idegbetegnek. Akkor már elfogyott a türelmem. Nem kiabáltam, nem beszéltem csúnyán. Csak annyit mondtam neki:
- Ugye tudja, hogy magánál soha nem fogok venni semmit?
Látni kellett volna az arcát. Gúnyos fintort vágott, erőltetetten felröhögött:
- Hát nem ebbe fogok tönkremenni, baszod!
Annyira gusztustalan volt a nyomorult, annyira szánalmas. Elment a kedvem az egésztől, a másik kofa még nem érkezett vissza. A paradicsomokat zacskóstól letettem az asztalra. Öljék meg egymást érte. Nekem nem kell. Átmentem a másik sorba venni néhány almát. A gyümölcsös hallotta és látta a jelenetet. Odasúgta:
- Már sokan panaszkodtak rá. Nem kell vele foglalkozni. Bolond.
Akkor elnézést. Ha bolond, bolond. Vásároljanak tőle sokat. Hiszen nem kell vele foglalkozni. Egyszer valaki csak hazaküldi majd. Azóta még nem voltam a debreceni piacon. Lent veszem meg a sarki zöldségesnél. Aki drágább valamivel, köszön és nem akar megölni egy zacskó miatt, baszod.
Számítani lehet rá (ezek után végképp), hogy van néhány ilyen ember, de én még nem találkoztam a piacon hasonló esettel se. Még.
VálaszTörlésA piacon az a jó, hogy egy-egy terméket több vásározótól is megvehetsz, bár van egy kis árdifferencia. Ezért meg tudom nézni, hogy kitől veszem, és ilyen mogorva faszoktól véletlenül sem vásárolok.
VálaszTörlésA sarki zöldséges is jó. Az a lényeg, hogy ne a teszkóból vegyük az import primőröket.
"Az állat a nem tudom hány filléres zacskója miatt kezdett el agyinfarktust kapni."
VálaszTörlésvs.
"- Hát nem ebbe fogok tönkremenni, baszod!"
Tényleg bolond - azt sem tudja, mit akar.
Hát nem érzed Magnet hogy árad feléd a szeretet, kedvesség ebben a városban? :D
VálaszTörlésA zacskót amúgy nagyon féltik, sajnálják, ilyen sztorim nekem is volt, a pékségben a nőci ezzel keménykedett... azt hiszem vettem péksütit, meg zacskós tejet vagy túrót nem is tudom, a lényeg, hogy kértem annak is egy zacskót és nem adott. :D Azt mondta az csak a pékáruhoz jár. De nem is ez az érdekes, hanem hogy milyen fejjel, hogy ő itt most a jani, tőle függ minden és mindenki, vasfegyelem, szigor, mit képzelsz te kis porszem...
Áh, imádom a bihariparasztokat. :D
Valami váratlant, meglepőt, vicceset kell nekik mondani, és akkor leblokkolnak.
Már azon kiakadtam, hogy emeletesre tervezték a piacot. Hé, ember, ez nem Szemiramisz függőkertje, se nem zikkurat! Ez annyira abszurdum, mint az emeletes pottyantós fabudi. Még nem voltam benne, és nem is szándékozom beheringeződni beléje.
VálaszTörlésGondolom ki ez a fasz. A második sorban árul, majdnem szélen. Vmelyik hét végén egy fémpénzt baszott egy csaj után, aki reklamált nála. A gyerek súlyosan drogozott attól hülyült meg. Kerüld el mert tényleg bolond. Az ottaniak is félnek tőle.
VálaszTörlés